A jót meglátni nézőpont kérdése. Senki el nem hiszi, hogy a világ milyen gazdag, ha éveken át gyakorolja, hogyan unhat rá.

Lásd meg a csodát
fűben,fában
minden apró
kis virágban.

Nyíljon a szemed
szépre, jóra
ne láss mindent
elmosódva.

Csodálkozz rá
a napsugárra,
fű közt alvó
kis bogárra.

A szemeddel együtt
nyílik lelked,
s a világ ezer
csodát felfed.

S ha szíved majd minden
szépre dobban,
keresd a csodát
önmagadban!

Egy bárszék. Egy pohár. Az őszi táj titkai. Egy vers. Egy dallam.

Feküdni a nyári hőségben egy fa alatt, elmerülni a hangokban, érezni a szellőt. Az ég közelinek tűnik. Sétálni a hóesésben és hallgatni a friss hó ropogását. Fehérség. Tisztaság. A levegő fagyott. Kitisztul minden. Látni a buszról, ahogy elkezd esni az eső. Az emberek mind futnak, esernyőt húznak. Kiürülnek az utcák. Elázni. Nevetve felnézni és élvezni, ahogy a cseppek az arcra hullnak. 

Hallgatni ugyanazt az a dalt újra és újra, megint, még egyszer, órákig. Elveszni valamiben. Bármiben. Ott. Akkor. Tenni valami olyat, amire senki sem számított. Élni. Élni minden levegővételnél.

A könnyek felszáradnak. A hibák gyűlnek. A térd sebes lesz a földre eséstől. Levegőt kell venni és felállni. Vagy a földön maradni és várni.

Nem teljesülhet mindenki álma. Nem is kell. Kergesd őket. Akard. Próbáld. Bukj el. Az nem zár ki semmit.  Néha meg kell állni. Le kell ülni. Mély levegő. Hajsza indul.

Nem kell szupersztárnak lenni. Nem kell gazdagnak lenni. Nem kell szépnek lenni. Nem kell népszerűnek lenni. Nem kell folyton győzni. Nem baj ha néha fájdalmat okozol. Neked is fognak. Néha kicsit önzőnek kell lenni. Néha látni kell azt, amit akarsz. Néha felkel áldozni magunkat. Háttérbe szorítani az érdekeinket és segíteni. Nem leszel tökéletes mindenkinek. Nem felelhetsz meg mindig. Hagy fel velük. Élj magadnak. A megváltó nem jön el újra. A bűnök megmaradnak. A bűnös nem lesz újra hófehér. De fakulhat.

A boldogságot az álmokról való lemondás és gondtalanság hozza el vagy a tudat, hogy megpróbáltad? Egyik sem? Nem kell minden kérdésre választ adni. Nem kell mindenen gondolkodni.  Üldözd az álmokat. Tégy valamit magadért. Ne várd, hogy az öledbe hulljon a megváltás. Nem fog. Nem egy filmben élsz. Megírhatód a forgató könyvet, kiadhatod, eljátszhatod, elhiheted, de végül csak ülsz és behunyod a szemed.

Fuss. Emelkedj fel. Belefogsz bukni. Felfogsz állni. Megfogsz halni. Akkor már semmi se fog számítani. De az életben még lesznek emlékeid. Mire emlékszel majd? Mire akarsz?

A dombon segítettél a néninek felcipelni a csomagot. Elküldted a jelentkezést. Rákérdeztél. Bedobtad a levelet a postaládájába. Adtál pénzt az utcai zenésznek. Köszöntél egy idegenek. Mosolyogtál a gyerekekre. Szerencsét kívántál.

Fuss. Tudd, hogy megpróbáltad. Kínozni fog a vágy. Sírni fogsz a kudarctól. Látni fogod, hogy másnak sikerül.

De élvezheted az esőt, feküdhetsz a napon, érezheted a tavaszt, félhetsz a sötétben, nevethetsz amíg a könnyed kicsordul, elmerülhetsz az ölelésben, elveszhetsz egy dalban újra és újra, láthatod felkelni a napot, érezheted az ízeket, szerethetsz, veszíthetsz, felállhatsz. Élhetsz. Kövesd az álmaidat. Élj nekik. Élj értük. Érd el. Próbáld! Nem biztos, hogy a legnagyobb álom hozza majd el a legnagyobb boldogságot. Ne becsüld le a kis álmokat. A széthullás meg menthet, visszahúzhat a valóságba. Kirajzolja a határokat. Lépd át őket. Cselezd ki. Fuss érte. De néha tud feladni, az élet ráfog kényszeríteni, hogy ad fel, de lehet még millió álmod. Nem halsz meg úgy, hogy egy ne teljesülne.

▴ Az élet nem igazságos, de ennek ellenére jó.
▴ Ha tanácstalan vagy, tegyél csak egy kis lépést.
▴ Az élet túl rövid, hogy az idődet valaki gyűlöletére pazarold.
▴ A munkád nem ápol majd ha megbetegedsz. Ezt a családod és a barátaid teszik majd, tartsd velük a kapcsolatot.
▴ Nem kell, hogy mindig minden vitát megnyerj, fogadd el, ha nem értetek egyet..
▴ Sírj valakivel, jobb, mint ha egyedül teszed.
▴ Ha a csokiról van szó, hiábavaló az ellenállás.
▴ Békélj meg a múltaddal, hogy a jelent ne ronthassa el.
▴ Ne hasonlítsd az életed másokéhoz, nem tudhatod, hogy az ő útjuk miről szól.
▴ Ha egy kapcsolatnak titokban kell lennie, te ne legyél a kapcsolatban.
▴ Vegyél mély lélegzetet, megnyugtatja az elmét.
▴ Szabadulj meg mindentől, ami nem hasznos, szép vagy boldogító.
▴ Ami nem öl meg, valóban erősebbé tesz.
▴ Sosem késő, hogy boldog gyermekkorod legyen, de a második már csak tőled függ és senki mástól.
▴ Amikor azért kell küzdeni, amire igazán vágysz, soha ne add fel.
▴ Csak te felelsz a saját boldogságodért.
▴ Bármilyen jó vagy rossz a helyzet, meg fog változni.
▴ Minden nap menj ki, ott történnek a csodák.
▴ Az irigység időpazarlás, megvan mindened ami kell.
▴ Mindegy hogy érzed magad, kelj fel, öltözz fel és jelenj  meg.
▴ A barátaink a szabadon választott családunk.

Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod – sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni? – Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad. Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett? Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen. Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni? Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta.